Általunk forgalmazott Gázkazánok:
|
 |
| Baxi |
|
A gázkazán egy olyan készülék, amely valamilyen éghető gáz (mely jellemzően földgáz vagy PB gáz, de lehet biogáz vagy kohógáz is) elégetésével hőenergiát szabadít fel, a felszabaduló hőt közvetítő közeg hőátadás segítségével − jellemzően vízzel − közöl távolabbi pontokra. Az égési folyamatokat a sztöchiometriai és termokémiai számítások írják le. Nagyságrendileg az erőművi kazánoktól (500 MW) a háztartási lakásfűtő készülékekig (12 kW) több teljesítménynagyságú típus létezik. Az alábbi adatok elsősorban a lakások és kommunális létesítmények gázkazánjaira vonatkoznak. Tartalom:
Gázkazánok osztályozásaA gázkazánok osztályozása többféle szempont szerint történik. Gázfogyasztó készülékek osztályozása GMBSZ szerint: Égéstermék-elvezetés és égésilevegő-ellátás szempontjából:
A névleges hőterhelés szempontjából: a./ legfeljebb 140 kW egység-hőterhelésű gázfogyasztó készülékek Ezen belüli csoportok: 36 kW-ig, 36-70 kW között, 70-140 kW-ig. b./ 140 kW-nál nagyobb egység-hőterhelésű gázfogyasztó készülékek. Az osztályba sorolástól függ többek között az elhelyezés, szellőzés, fogyasztói vezeték, gázmérő, RB védelem, gázégő szerelvény. Tűzrendészeti szempontból más elbírálás alá esnek a gázkazánok, pl. tűzoltó készülékek alkalmazásához alapul vett határteljesítmények: 233, 580, 1160, 5800 kW. Az OTSZ szerint határértéknek minősül a 140 KW teljesítmény, másképp minősül tűzrendészetileg, ha ez alatti, ill. feletti a kazánhelyiségbe beépített összteljesítmény.
Lakások és családi házak, lakóépületek fűtésére használt egységek fő jellemzőiHagyományos, régi építésű, átlagos méretű (kb. 80 m2-es) lakás vagy ház fűtésére használt gázkazán kb. 20 kW-os volt. A mai rendeletek szerint épített ugyanilyen méretű lakáshoz ennél lényegesen kisebb gázkazán is megfelelhet. Ugyanakkor megmaradtak a hagyományos tüzelőanyagok is (vegyes tüzelés, pellet, olaj), melyek automatizált változatai megfelelő fűtést/melegvíz-ellátást biztosítanak. A vízoldali cirkuláció rendszere szerint (kényszercirkuláció, ill. gravitációs) a legtöbb gázkazán tartalmazza a fűtővízszivattyút, de van külön telepíthető szivattyús típus is. Égője általában egy gyújtólángot és egy főégőt tartalmaz, az újabb kondenzációs gázkazánok sugárzó csőégővel készülnek, az alacsonyabb füstgázhőmérséklet (és kisebb veszteség) elérésére. Az égő fajtája szerint lehet elő- és utókeveréses égő, blokkégő, égőcső, égőtálca, sugárzó égő, gyújtóégő és főégő. Automatikája a vízhőmérsékletet és a szivattyúindítást szabályozza, szokásos elemei a túlmelegedés elleni termosztát, füstgáz-visszaáramlás elleni termosztát, vízhőmérséklet-szabályozás és időjáráskövető szabályozás. Az égő indítását a szivattyúindítással párhuzamosan, víznyomásról vezérlik. A fűtés/kazán indítása helyiségtermosztátról történik. A korszerű gázkazánok moduláló (folyamatos) teljesítményszabályozású égővel készülnek, ami teljesítményét a hozzáillő helyiségtermosztáttal fokozatmentesen változtatja. Az automatikus teljesítményszabályozást akkor tudjuk kihasználni, ha a gázkazán nincs túlméretezve a lakás fűtési igényéhez képest, vagyis a kazánnal folyamatos szabályozással biztosítható legkisebb teljesítmény lehetőleg jelentősen kisebb a lakás fűtésiteljesítmény-igényénél. Ennél kisebb igény esetén a kazán csak ki-be kapcsol. Háztartási célra a gázkazánokon kívül más típusú kazánokat is alkalmaznak, mint pl. szilárd (vegyes) tüzelésű és olajtüzelésű kazánokat.
ElhelyezésElhelyezés szerint a kazánok lehetnek fali és állókazánok.
Fali gázkazán A fali gázkazánok, mint nevükből is kiderül, falra szerelhetőek. Jellemzően kis súllyal rendelkeznek, és jó érintésvédelemmel vannak ellátva, ezért fürdőszobában is elhelyezhetőek. Előnyeik a kis helyigény és a kis súly. Álló gázkazán Az álló gázkazánok általában nagyobb teljesítményűek, mint fali társaik, éppen ezért méreteik és súlyuk is nagyobb. Modern kivitelű változataik már belső terekben is elhelyezhetőek.
Funkció
Fűtő gázkazán A modern fűtő gázkazánok legtöbbje nevével ellentétben nemcsak fűtési célokra használható, hiszen váltószelep beépítésével használható meleg víz előállítására, indirekt tárolók fűtésére is képesek. Így helyettesítheti a külön vízmelegítőt. Kombi gázkazán A kombi gázkazánok kettős célúak. Fűtésre és használati meleg víz (HMV) előállításra is alkalmasak. A fűtőkörön kívül csatlakozik hozzájuk a hálózati hidegvíz-vezeték, és ebből átfolyó rendszerben termelik a HMV-t. Beépített tárolós gázkazán A beépített tárolós gázkazánok nagy HMV tárolóval vannak ellátva, így nagyobb melegvíz-,igények mellett is képesek biztosítani a komfortos fűtést és HMV-ellátást. Tárolóik mérettartománya kb. 40-150 liter, de nagyobb HMV igényre külön tárolós ún. hőközpontok is találhatók.
Égés folyamata a gázkazánban
Nyílt égésű/égésterűA nyílt égésterű vagy más néven atmoszferikus gázkazánok égéstere nincs elzárva a környezetüktől. Az égés során közvetlen környezetéből használja az oxigént, hátrányuk, hogy kapcsolatban vannak a légtér levegőjével, és a füstelvezetéshez szükséges viszonylag nagy kéményen kívül légbevezetést is igényelnek. Az általában gravitációs huzatú kémény érzékeny a szélviszonyokra és az elhelyezésre, környezetre. Zárt égésű/égésterűA zárt égésterű kazánok égéstere saját környezetétől elzárt. Az égéshez szükséges levegőt mindig épületen kívülről nyerik, így nem használják el az épületek saját levegőjét, ezáltal biztonságosabbak. Az égőhöz a levegőbeszívást, a füstgáz- és égéstermék-elvezetést beépített ventilátor biztosítja. A gázok elégetése is hatékonyabb ebben a formában, hiszen a gáz-levegő arány szabályozott.
Gázkazántípus égéstermék-elvezetés szerintAz alkalmazott fő típusok a kéményes, turbós és kondenzációs gázkazánok, melyeken kívül különleges típusok - így például a hybrid kazán - is léteznek. KéményesA kéményes kazán alatt általában gravitációs égéstermék-elvezetésű kazánt értünk, ami nagyrészt nyílt égésterű, vagyis az adott helyiség levegőjét használja fel az égéshez. A kéményes kazán hatásfokát nagyban befolyásolja a kémény méreteinek megválasztása, hiszen a kémény hivatott elvezetni az égéstermékeket, füstgázokat. TurbósA turbós kazán elnevezés a zárt égésterű kazán megfelelője, füstelvezetése egy úgynevezett koaxiális, kettős csövön keresztül történik. Az egyik csövön a levegő kerül a kazánba, a másikon az égéstermék távozik. A füst elvezetését egy ventilátor biztosítja, így nincs szükség gravitációs, túlméretes, drága kéményekre. Mivel a füst áramlása itt az épület légterétől független, ezért biztonságosabb, mint nyílt égésterű (kéményes) társai. Kondenzációs kazánA kondenzációs kazánok tulajdonképpen zárt égésterűek (turbósak), de képesek a füstgázban lévő vízgőz hőenergiájának a hasznosítására. A gázok elégetése során jelentős mennyiségű vízgőz képződik, vagyis olyan rejtett hő, melyet a vízgőz tárol. A hagyományos gázkazánok a füstelvezetés során ezt a hőt nem tudják hasznosítani, ezért a füstgázzal együtt távozik a kéményen vagy turbócsövön keresztül. A kondenzációs kazánok a vízgőz hőenergiájának kinyerésére egy nagy felületű hőcserélővel rendelkeznek, így képesek a vízgőzben rejlő hőt visszanyerni, melyet a fűtési rendszerben hasznosítanak. A folyamat során a füstgáz annyira lehűl, hogy a benne lévő vízgőz kondenzálódik. A fenti elv szerint ~11%-kal nőhet a készülék hatékonysága. A füstgázból visszanyert hőmennyiség nagysága, illetve a keletkezett kondenzvíz mennyisége fordítottan arányos a berendezés üzemi hőmérsékletével. A kondenzációs kazánok elsősorban olyan fűtési rendszerekben hatékonyak, ahol a fűtővíz hőmérséklete alacsony (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés). Hybrid kazánA hybrid kazán egy gázkazán és egy hőszivattyú kombinációja révén jön létre. Egy automatika gondoskodik arról, hogy mindig a lehető leggazdaságosabb megoldással üzemeljen a berendezés. A hőszivattyú a levegő hőenergiáját hasznosítja, így gyakorlatilag a levegőből állítja elő a fűtésre szánt hőenergiát. Ez egyben azt is jelenti, hogy rendkívül gazdaságosan üzemeltethető.
Fűtővíz hőmérsékletének szabályozása - kazánteljesítményA fűtővíz hőmérsékletének beállítása a külső időjárás függvényében befolyásolja a rendszer hatásfokát, mert magas fűtővíz-hőmérsékletre csak alacsony külső környezeti hőmérsékletnél van szükség. A fűtővíz-hőmérséklet legrégebbi szabályozása kézzel történt, a kazánon elhelyezett kapcsolóval (pl. 1-10 fokozat, pontos hőmérséklet, vagy teljesítményérték nélkül). A mai előírások lakásfűtés esetén 100 m2 új lakás fölött kötelezővé teszik az időjáráskövető fűtővíz-szabályozást. Mindkét esetben a fűtővíz-hőmérséklet tartása általában úgy történik, hogy a kazán addig jár bizonyos teljesítményen, amíg el nem éri a kívánt fűtővíz-hőmérsékletet, de nem szabályozza ezzel párhuzamosan a gázégő teljesítményét, azt csak a folyamatos szabályozású kazán erre alkalmas szobatermosztátja tudja megtenni. Vagyis lehet pl. 50 C°-on leadni a teljes teljesítményt, és lehet 75 C°-on is, ha erre egyébként a fűtőfelületek alkalmasan vannak kivitelezve. Egyes kazántípusokon választási lehetőség is van, alacsony vagy normál hőmérsékletű üzem egy előbbihez hasonló váltó kapcsolóval állítható be. A teljesítmény mindkét esetben ugyanannyi, a névleges lehet.
Engedélyezés, ellenőrzés, biztonságA földgáz (ill. gáznemű tüzelőanyag) a levegővel keveredve tűz- és robbanásveszélyes anyag, melyre a tűzrendészeti előírások vonatkoznak. A gázkészülékek kivitele, telepítése engedélyekhez kötött (pl. PB-gázas készülék nem telepíthető talajszint alá). A lakás ún. belső gázszerelési tervét engedélyeztetni kell, és a MKEH-nél nyilvántartásba vett kivitelező készítheti. A gázkazánt és a gázvezetékeket a rendeletek szerint időnként ellenőriztetni kell. Üzemeltetéskor a gázkazánra a gyártó használati utasítása vonatkozik. A belső gázszerelési terv tartalmazza a gázkészülékek szellőzését, levegőellátását. A lakásra a bejelentési, engedélyezési, kiviteli terv tartalmaz adatokat a fűtési rendszerre vonatkozóan. Ezek alapján lehet a lakásfűtő gázkazán esetén elvégezni az üzemeltetést. |
Belépés